Tom Felton: Túl a varázslaton

 

(Egy mardekáros vallomásai)

HVG Könyvek, 2023
270 oldal
ISBN 9789635653102

Fordította: Pétersz Tamás

Fülszöveg:

"Az esetlen kis „csenő manóból” karizmatikus varázslóvá váló Tom Felton gyerekkora minden volt, csak hétköznapi nem. Korán hírnevet szerzett, és mindössze tizenkét évesen hirtelen a rivaldafényben találta magát, amikor megkapta a Harry Potter-filmek Draco Malfoyának ikonikus szerepét. Tom őszintén és a védjegyévé vált humorral most először vall arról, milyen is volt a mozivásznon, a varázslóvilág tagjaként felnőni. Mindent elmesél a nagy áttörésről, magáról a forgatásról, a tíz év alatt szerzett tartós barátságokról, de olvashatunk a hírnév előnyeiről és hátrányairól, és arról is, hogyan boldogult felnőttként a forgatás befejezése után.
Készüljünk fel, mert egy hús-vér varázslóval fogunk találkozni!"

--------------------------------------------------------------------------------------------------------

Értékelésemhez kattints ide:

2024. február 29.

Ritkán olvasok életrajzokat, és tény, hogy Tom Felton sem érdekelt úgy különösebben sosem, most a könyvét is csak a Harry Potter miatt olvastam el, hogy hátha kapunk némi kulisszatitkot is. Igazából meg is kaptuk, mindezt persze Tom nézőpontjából. :) Voltak egészen vicces momentumok is benne, pl. mikor Gary Oldmant takarítónak nézte Tom… :D Nyilván sztereotípia, és ejnye-bejnye, de attól még vicces szituáció lehetett, mivel Oldman már akkor is sztárnak számított, és azért csöppet cikis, hogy Tom nem ismerte fel, úúúgy megnéztem volna Oldman arcát, hogy mit szólt ehhez… :'D Az is nagyon lejött az írásból, hogy mekkora alázat van Tomban, mennyire felnézett a velük együtt szereplő idősebb, tapasztaltabb színészekre – sőt, az akkori kortárs gyerekszínész-kollégáira is, csodálta őket a tehetségükért, sokukról kifejezetten szuperlatívuszokban beszélt (élükön persze Emma Watsonnal, akivel a legszorosabb volt a viszonya). Malfoy karakterét mindig is utáltam, de így, ha meglátom Draco-t, az életrajz olvasása óta már tudom benne Tomot is látni (Draco szöges ellentétét), aki pedig egy kedves, jólelkű embernek tűnik a könyv alapján, és szerintem nagyon aranyos, hogy még mindig ennyire rajong a Harry Potter univerzumért, és végtelenül büszke, hogy ő is szerepelt benne. :) [Ellentétben némely színésszel, aki nem átall beszólni még a rajongóknak is, hogy „fel kéne végre nőni”, és leakadni a HP filmekről… -.- Miriam Margolyes, most rád nézek…] Tom-tól gyakran látok mindenféle fan-fotót a neten, amin pl. HP relikviákkal pózol, és mindig megmosolyogtat. :))

De volt itt szó a komplett gyerekkoráról, az elkövetett stiklikről, a bajkeverő testvéreiről és egyéb színészi munkáiról a HP előtt és után (amiket én, bevallom, nem láttam, de majd igyekszem pótolni). Nagyon olvasmányos volt az egész, valahogy így kell élvezhetően megírni egy életrajzot. Jó volt Tomot kicsit közelebbről megismerni, sikerült igazán megkedvelnem őt. :)

Kedvenc idézetek:

"Azért lett belőlem Draco Malfoy, mert az anyámnak belement a talpába egy üvegszilánk."

"Most, idősebb fejjel, azt kívánom, bár köszönetet mondhatnék ennek a sok színésznek, akik ma már nincsenek köztünk, mindenért, amit értünk tettek. Példamutatásukkal tanítottak alázatra és a humorérzékünk megőrzésére, és ezért örökké hálás leszek nekik."

"Könnyű sütkérezni a napon, de az esőt már nehezebb élvezni. Pedig az egyik nem létezhez a másik nélkül. Az időjárás folyton változik. A szomorúság és a boldogság érzése is ugyanannyi mentális képernyőidőt érdemel."